Kiküldetésben 1. - bevezető

2016. augusztus 1-én módosult a kiküldetés fogalma. Eddig a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés kiküldetésnek számított. Mostantól az olyan foglalkozások (pl. fuvarozók, ügynökök) esetén is kiküldetésről beszélhetünk, ahol a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként jellemzően az ország egész területét, régióját, vagy egy földrészt jelöltek meg.

Fogalmak

A fogalmak sokszor túlkomplikáltnak, vagy összetettnek tűnhetnek, de nem feltétlenül érdemes az egyszerűség kedvéért lerövidíteni, nehogy egy másnak hasznos tartalom ezáltal új értelmet nyerjen, vagy eltűnjön.

Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.

Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

Külföldi kiküldetést nemcsak munkáltató rendelhet el, hanem a megbízó is külföldre küldheti a megbízottat. A külszolgálatot azonban csak munkáltató rendelheti el.

A kiküldetésre vonatkozó munkajogi szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. I. tv szabályozza. Az Mt. lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztassa. Ez a foglalkoztatás azonban  naptári évenként a 44 beosztás szerinti munkanapot, vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ha a munkavégzés év közben kezdődött, vagy akár részmunkaidő, akkor arányosan kell számítani. Emellett a a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

A mindennapi munkába járás nem minősül hivatali üzleti utazásnak.

Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

A költségtérítés adókezelése

A Mt. alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költséget, amely a munkaviszony teljesítésével összefüggésben indokoltan merült fel. Így a kiküldetéssel kapcsolatos költségek, utazási-, szállás-, étkezési költség fedezetére a magánszemélynek költségtérítést ad.

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként a magánszemélynek adott olyan összeget, vagy utalvány értéket, ideértve a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget, amellyel szemben a magánszemély köteles bizonylattal elszámolni, vagy ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti. Ez utóbbi esetben a kiadást a magánszemély előlegezi meg.

A gyakorlatban a kifizető adhat előre bizonyos összeget a magánszemély részére, költségelszámolási kötelezettség mellett. Ha ezzel az előleggel a magánszemély a visszaérkezését követő 30 napon belül elszámol a kifizető felé, akkor az összeg kamatkedvezményből származó jövedelmet nem keletkeztet és nem kell a kifizetőnek adót megállapítani. Azonban ha 30 napon túl számol el, akkor már kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik. Ez a kamat a jegybanki alapkamat +5% és a kifizetőt megillető kamat különbsége a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére számítva. Az adóalap a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót az adóév utolsó napjára, vagy a megszűnés napjára kell megállapítani. Az szja tv 74. §. (4) bekezdés e pontja szerint a kamatkedvezményből származó jövedelemnél nem kell figyelembe venni többek között a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása során a az elszámolás szokásszerű rendjéből adódóan keletkezett követelést sem. Emiatt a munkáltató által elrendelt kiküldetés esetén nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme, ha az előleggel a visszaérkezést követő 30 napon túl számol is el és ha az elszámolásra annak szokásszerű rendjében kerül sor (pl. belső szabályozás alapján).

Nem kell figyelembe venni bevételként a hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó jegy ellenértékét, akkor sem, ha a jegy árában szokásosan étkezést is számítottak fel, nem kell figyelembe venni bevételként a hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás költségét, és akkor sem, ha a szállás díjában szokásosan benne van a reggeli ára.

Ha a munkáltató lakást bérel a kiküldött munkavállaló részére, a szállásdíj magában foglalja a bérleti díjon felül a rezsiköltséget. Ha az alapszolgáltatás része a rezsi, akkor az is a szállásköltség része, akkor is ha erről a bérleti szerződésben nem rendelkeztek és a magánszemély külön fizeti. Ha pl. a bérelt lakáshoz garázs, parkolóhely, internet, fitneszterem tartozik, ez is a szálláshoz tartozó szolgáltatáscsomag részét képezi, (még akkor is ha nem használják, és a szolgáltatáscsomag árát ez a tény nem befolyásolja). A szolgáltatáscsomag egésze a szállás díja. Az, alapszolgáltatáson kívül felszámított egyéb szolgáltatások, pl. a mosoda, már nem képezik a szállás díját, így nem is adómentesek.