Értékesítés a vaterán, facebookon vagy garázsban

Sokakat érdekelhet és érinthet az ingóértékesítés adózása, hacsak a vatera, jófogás, ebay és talán már egyre gyakrabban a facebook-oldalakon, a blogokon, vagy a garázsokban lévő különböző értékesítéssel, kiárusítással kapcsolatos hirdetések számát nézzük.

Az ingó vagyontárgy hivatalosan az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). A pontos részletek iránt érdeklődők kedvéért megemlítem, hogy az szja törvény XI. Vagyonátruházás című fejezetében, ezen belül is az 58.§. tárgyalja az ingó értékesítés jövedelemadóval kapcsolatos szabályait.

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Ha nincs szerződés a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni (ezt majd máskor fejtem ki részletesen, a leggyakoribb eset, amikor pénzt kapsz, vagyis az a nap, amikor megkapod). Az ingó értékesítés történhet gazdasági tevékenység keretében, vagy akár azonkívül is, ez utóbbi esetben külön adózó jövedelemként adózik az ingó értékesítés címén megszerzett jövedelem.

Ha például egy ingatlantulajdonos, ingatlanját bérbe adja, és a bérbe adott ingatlan fölöslegessé vált, vagy lecserélendő berendezéseit értékesíti, így akkor az ebből szerzett jövedelem bérbeadásból származó jövedelemnek számít. Ám ha később úgy dönt, hogy már nem adja ki az ingatlant többé és ezt a tevékenységet befejezve, a fölösleges berendezést értékesíti, akkor az ebből szerzett jövedelem ingó értékesítésből származó jövedelem lesz. Ugyanígy ingó értékesítésből származó jövedelem, ha egy egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, majd értékesíti az eszközeit, vagy a tevékenységhez használt személygépkocsi értékesítés is.

Ha egy magánszemély saját maga készít termékeket és ezeket értékesíti, akkor az ebből szerzett jövedelem mindig önálló tevékenységből származó jövedelmet jelent. Ez egy külön téma, amiről nem itt, hanem majd máskor lesz szó.

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):

A. Bevétel

Az a bevétel, amelyet a magánszemély az ingó átruházásért kap a szokásos piaci értéket meg nem haladóan:

1. eladási ár;

2. csereügylet esetén, a cserébe kapott dolog szokásos piaci érték a jövedelem szerzés időpontjában;

3. ha az ingó tárgyat gazdasági társaságnak adta a magánszemély nem pénzbeni hozzájárulásként, akkor a társasági szerződésben, vagy más okiratban meghatározott érték.

A szokásos piaci értéken felüli összeg a magánszemély egyéb összevont adóalapba eső egyéb bevételének minősül.

B. Költség

1. a megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások;

A megszerzésre fordított összeg a

- vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték,

- csereügylet keretében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben meghatározott érték,

- külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni,

- öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban megállapított érték,

- ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része; az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő szerzése esetén, ha az adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne,

-  ha a megszerzésre fordított összeg az előzőek alapján nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. 

2. az értéknövelő beruházások (a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás, amely az ingó dolog eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt);

3. az átruházással kapcsolatos kiadások (pl. igazoltan jutalékot ad valakinek, aki közreműködik az értékesítésben).

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. Ez a határidő legutóbb május 20-a volt. A személyi jövedelemadó pedig jelenleg az adóalap 15%-a.

Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből - kivéve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg -, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ha meghaladja, akkor az összes bevételből kell számítani a jövedelmet.

Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét. Ez azt jelenti, hogy az ingó értékesítés esetében egy adóéven belül 200 ezer Ft jövedelemig nem kell megfizetni az adót, ha pedig meghaladja, akkor a 200 ezer Ft fölötti részre kell fizetni a 15% adót.

Nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevétel után, ha azt az adózó - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján - teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Abban az esetben, ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.

A magánszemély kifizetőtől - nem egyéni vállalkozóként - fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre - a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

A vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által - nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként - felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre - a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - vallja be és fizeti meg. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki - feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót - amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi. E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.