Könyvelés, adótanácsadás

Reklámhordozók építményadója

2017/12/28. - írta: cervus

 

2018. január 1-jétől érkezik az életünkbe a reklámhordozók építményadója. Így adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.

reklam1.jpg

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontja szerint reklámhordozónak minősül a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény. 2018. január 1-jétől nemcsak az óriás plakát és hirdető oszlop tartozik az építményadó köteles adótárgyak körébe, hanem minden olyan eszköz létesítmény, amelyeken a gazdasági reklám fogalmába tartozó információ jelenik meg. Például az építkezésen használt molino, vagy az autópályák különböző szerkezeti egységein megjelenő hirdetések, vagy éppen a vendéglátó egységek széktámláján megjelenő italforgalmazók logója is adóköteles tényállást keletkeztet. A hivatkozott település képvédelmi törvény 11/f § (3) pontja taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amelyek nem eredményeznek a reklámhordozóval összefüggő építményadó kötelezettséget. Ezek: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon lévő népszerűsítő felirat, járműreklám, kirakati reklám, apróhirdetés, tulajdonos ingatlanhirdetése. A tárgyi adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére is az éves szabály van érvényben. Ha például egy olyan reklámhordozó felület, berendezés jön létre, amely reklám közzétételére alkalmas és alkalmanként meg is jelenik rajta gazdasági reklám, akkor függetlenül attól, hogy hány napig létezik fizikailag ez a reklámhordozó az adott évben, akkor is a teljes év vonatkozásában áll be az adókötelezettség. Ha például ez a felület január 1-jén jön létre, de öt nap múlva lebontásra kerül, akkor is a teljes adóévre keletkezik adófizetési kötelezettség. Ez egy lényeges különbség az épület, épületrész utáni építményadóztatáshoz képest.

A reklámhordozók utáni építményadó alanya a tulajdonos. Az adó alapja a reklám közzétételére alkalmas felület. Tehát nemcsak az a felület, amelyen ténylegesen megjelenik a reklám, hanem az erre alkalmas felület is. Az adómérték felső határa 12000 Ft/m2.

Szólj hozzá!

Néhány áfa-kérdés vegyesen az eljárási szabályok változásával

2017/12/27. - írta: cervus

Ingatlan és EVA

 

Néhány evás vállalkozás elkezdett ingatlant bérbe adni, és felmerült a kérdés, ők hogyan számlázzanak?  Az evások nem minősülnek forgalmi adó alanynak. Bizonyos eljárások tekintetében úgy viselkednek, mintha áfa alanyok lennének, de ez nem jelenti azt, hogy őket felhatalmazza a jogszabály a választás lehetőségére. Ez azt jelenti, hogy egy evás vállalkozó, vagy egy evás vállalkozás az ingatlan bérleti jogviszonyát csak és kizárólag adómentesen tudja számlázni főszabály alapján, hiszen nincs meg a választási lehetősége. Az ingatlan bérleti díj pedig főszabály szerint adómentes.

Ingatlan és KATA

 

A katásoknak engedélyezett a tevékenységi körben nem szerepel többek között az ingatlan-bérbeadás.  Ebből következik, hogy a katás minden egyebet dolgozik egyéni vállalkozóként, katás elszámolási módban, és mellette magánszemélyként adja az ingatlant bérbe, amit semmi nem tilt. De ő nem magánszemély, hanem adóalany, csak nem kell adószámot kérnie. Így a katás vállalkozással elszámol a kata rendszerében, a megszerzett bevételeit leadózza az szja rendszerében, az áfa vonatkozásában pedig a két bevétel összeadódik. Az alanyi adómentesség értékhatárába ugyanis beleszámít az ingatlan bérleti jogviszonyból származó bevétel is.

Nem lesz többé adószám felfüggesztés

 

Az Art. módosul, jó pár dologban, egyik lényeges tétele, hogy az adószám felfüggesztés jogintézménye meg fog szűnni. Az adószám felfüggesztése december 31-én lejár, és január 1-jétől új feltételrendszer nyílik, ami a levonási jogra is hatással lesz. Emiatt az adószám törléséhez kapcsolódó esetek ki fognak bővülni az Art-ben, és aki az adószám törlésével érintett tényállási elem miatt van adószám felfüggesztés alatt, ott nem meg fog szűnni a felfüggesztés, hanem automatikusan át fog váltani az adószám törlésébe.  Például a székhelyén nem fellelhető vállalkozás, ahol nincs kint a cégtábla - 2017-ben ezért még adószám felfüggesztés járt. Ez 2018-tól azt fogja jelenteni, hogy adószám törlés lesz, ha nem pótolják a cégtáblát.

Fordított adózás és egyéb áfakulcs-változások

 

2019. január 1-jén a fordított adózás meg fog szűnni. Azaz, még nem kell emiatt pánikba esni, majd eldönti a törvényhozás és lehet, hogy meghosszabbítják ezt az intézményt, de az is lehet, hogy nem. 2018. január 1-jétől kezdve az iskolaszövetkezet mellett már a nyugdíjas szövetkezet tekintetében történő munkavégzésre is a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Új közlekedési eszközök közösségi beszerzésnél a regisztrációs adó megfizetési kötelezettség tekintetében a beszerzőnek is a regisztrációs adó alanyának kell lennie. Nincsenek átmeneti rendelkezések, vagy csak részleges átmeneti rendelkezések vannak az adómérték változás tekintetében. A halak, a sertés és az étkezőhelyi vendéglátás tekintetében nincs átmeneti rendelkezés, ami azt jelenti, hogy  amennyiben az adófizetési kötelezettség 2018. január 1-jét követően keletkezik, akkor az új adómérték az irányadó. Mindegy, hogy tényállásszerű teljesítésről, vagy folyamatos jogügyletről beszélünk. Internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében van átmeneti rendelkezés: ott pedig az a rendezőelv, ha 2018. január 1-jét követően kezdődik a felek közötti elszámolási időszak, akkor kell alkalmazni először az új adómértéket. Tehát a januári internet-használati díj lesz az, ahol először az 5%-os adómérték az irányadó.

A számlatömb nem lesz népszerű

 

A számlaszintű adatszolgáltatás nagyon sok plusz munkát fog jelenteni, de csak azoknál, akik kézi számlázást használnak, aki számlázó programot használ, annak az életében nagy valószínűség szerint semmilyen változás nem következik be. Automatizmusok lesznek, az általa kibocsátott számviteli bizonylat minden egyéb emberi beavatkozás nélkül automatikusan megjelenik a NAV-nál. A kézi számlák tekintetében többletmunka lesz. Egy kis vállalkozásnál, ahol kisebb értékesítések vannak, az ő életükben semmilyen változást nem fog ez az online adatszolgáltatás hozni, de ott, ahol sok számlatömböt elhasználnak,  ott el kell azon gondolkodni, hogy a jövőre nézve egy számlázó program beszerzése nem teszi-e egyszerűbbé a vállalkozás mindennapjait.

Szólj hozzá!

Horgászat és vadászat kérdései

2017/12/27. - írta: cervus

Egy EU-s végrehajtási rendelet lépett hatályba 2017. január 01-től, ami az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtások rendszerét definiálta. Ez a definíció természetesen kötelezően alkalmazandó nálunk is. A NAV honlapján megjelent egy rövid összefoglaló, ami a horgászat, horgásztatás adójogi megítélését rendezte.

szarvas.jpg

Kérdés, hogy vajon vadászat esetén a lőtt vad után fizetendő díj adóköteles vagy mentes számlázásnak minősül-e. Ha valaki elmegy egy horgásztóra, vásárol egy horgászjegyet, akkor azzal egy vagyoni értékű jogot vásárol, lehetőséget a horgászatra, ami ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtásnak minősül.  Tehát ha valaki az ingatlan bérleti jogviszonyra nincsen bejelentkezve az általános szabályok szerinti adózás hatálya alá, ő főszabály szerint adómentes jegyet fog kiállítani a horgászati lehetőségről.  Tehát a kilövési lehetőség is egyenértékű a horgászati lehetőséggel számlázás szempontjából. Akkor a kettő között nincs különbség. Így a vadásztársaságok, amennyiben trófeás vadakat értékesítenek, de lehet az vadkacsa, vagy fácán is, ha nincsenek bejelentkezve az adóköteles ingatlan bérbeadás hatálya alá az áfa tekintetében, akkor adómentesen értékesítenek, illetve adnak el kilövési lehetőségeket. Ha egyébként adókötelesen számlázott a vadásztársaság és ezt a megoldást meg is szeretné tartani, a kijavítási kérelem intézményével kell élnie. Eszerint ha valaki hibázott, és következetesen hibásan járt el, visszamenőlegesen lehetőséget biztosít az Art., illetve az új Áfa tv. arra, hogy a kijavítás jogintézményével éljen, ami azt jelenti, hogy bejelenti, hogy adókötelessé teszi az ingatlan bérbeadását, és attól kezdve minden egyes általa kibocsátott számviteli bizonylat helyesnek számít.

Címkék: ingatlan áfa
Szólj hozzá!

Milyen új változások vannak a helyi adóknál?

2017/12/26. - írta: cervus

Nemrég egy konferencián vettem részt, ami többek között a helyi adókkal kapcsolatos törvényi változásokról szólt. Próbáltam sűrűn jegyzetelni, illetve, amit nem sikerült, annak még utánanézni, mert van jó pár változás a téren, amiről érdemes tudni.

Határozott időre megállapított adómérték

 

A vállalkozók érdekeit szolgálja ez az új rendelkezés, amely törvényi garanciát ad arra, hogy csak törvényben meghatározott korlátok, feltételek teljesülése esetében van csak lehetősége az önkormányzatnak a határozott időre megállapított adómértéket időközben megemelnie. Ennek értelmében a határozott időre megállapított adómérték az első két naptári évben nem emelhető. Nem növelhető a 3. évtől sem, ha a viszonyítási bevételhez képest a bevétel- csökkenés legfeljebb 30%. Növelhető, legfeljebb a határozott adómérték 130%-áig, ha a viszonyítási bevételhez képest a bevétel-csökkenés a 30%-ot meghaladja, de legfeljebb 50%. Ha viszont a következő év első tíz hónapjában eléri az adóbevétel a viszonyítási bevételt, akkor az adómértéket vissza kell állítani az eredeti adómértékre. Növelhető az adómérték akár a törvényi maximumig, ha a viszonyítási bevételhez képest az adóbevétel 50%-ot meghaladóan csökken. Arról, hogy melyik önkormányzat milyen adónemben, milyen időintervallumban alkalmaz határozott időre megállapított adómértéket, az adózó a Kincstár honlapján található helyi adó adatbázisból tájékozódhat.

lepcso.jpg

Tovább Szólj hozzá!

Örököltem egy ingatlant

2017/02/19. - írta: cervus

 
Elnézést a zavarásért,
Adó ügyben érdeklődnék,,Örököltem idén egy ingatlant, nem egyenes ági rokon vagyok..11000000 forint összegben állapították meg az örökséget,és erre fognak kivetni örökösödési adót..kb 1000000  forint értékben,,,A kérdésem az lenne hogy ha idén eladnám,akkor kell e adoznom, ha megálapitott árban adnám el,és mennyi lenne az adó értéke,mert több helyen néztem már az interneten,de nem egyértelmü, van ahol azt irják, hogy 100% adozik az eladás,...kétszer adóztatnak meg? Vagy csak ha többért,adom el, és annak a különbözete Adózik? 
Az ingatlant árában azaz 11000000 forintért gondoltam eladni, elképzelhetöen idén, erröl az öszegröl fognak örökösödési illetéket megállapitani. De még nem telt el az öt év, igy az eladás gondolom nem adomentes...Az ingatlant nem szeretném felújítani,nem tudok rá költeni....
Köszönöm válaszod:Karesz

 

Szia Karesz!

Ha 11 millióért adod el, akkor nem lesz szja fizetési kötelezettséged. Azzal nem érdemes számolni, mert 0 az egész. 
Ha pl. 12  millióért adnád, akkor lenne max. 150 ezer Ft fizetendő szja, az 1 millió különbség után. Mivel az első két évben a különbség 100%-a adózna. 
2016
Eladási ár: 12 000 000
2016 tiszta érték (lakás ára – hagyaték ktg, hagyaték tartozás): 11 000 000
Örökösödési illeték 990 000
Felújítás ktg: 0
Értékesítési ktg: 0
Jövedelem: 1 000 000
15,00% 150 000

 

Szólj hozzá!

Kiküldetésben 4 - Étkezés és más juttatások, napidíj

2017/01/22. - írta: cervus

A hivatali, üzleti úthoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az adóalap a juttatás értékének 1,18-szorosa, melyet 15% szja és 22% eho terhel. A térítés megvalósulhat a munkáltató nevére kiállított számla megtérítése alapján. Az étkezésen kívül, a más szolgáltatások is egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. Ezek lehetnek pl. szórakoztató programok.

appetit.jpg

Ha például egy konferencia díja tartalmazza a szakmai program mellett az étkezést, szállást és a szórakoztató programot is, akkor az adókötelezettség pontos megállapításához a különböző tételek értékéről igazolást kell kérni. Persze ha ez a számlán fel van tüntetve, akkor külön igazolásra nincs szükség.

Napidíj

 

2016.január 1-től él a 437/2015 (XII. 28) kormányrendelet a belföldi kiküldetésről.

A rendelet szerint a kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával igazolt összegként, vagy költségátalányként számolható el. Az átalány legalább napi 500 Ft. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg, de ekkor figyelembe kell venni a napidij-átalányt és a havi átlagos kiküldetésben töltött napok számát.

Napidíj nem számolható el, ha a kiküldetés ideje nem éri el a hat órát, vagy ha a munkáltató az étkezést biztosítja a kiküldetés helyén.

Hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj átalány 3000 Ft, feltéve ha a munkáltató nem az 500 Ft-os átalányt biztosítja és a kiküldetés többletköltségére tekintettel más juttatást nem ad.

Az 500 Ft-os átalányt teljes összege adóköteles jövedelem, jogviszonytól függően nem önálló tevékenységből származó jövedelem adó- és járulékköteles. A 3000 Ft-os átalány igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél, kizárólag e tevékenysége tekintetében, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.

 

Szólj hozzá!

Kiküldetésben 3 - a külföldi kiküldetés

2017/01/15. - írta: cervus

A belföldi kiküldetésre vonatkozó adózási szabályok általában a külföldi kiküldetésre is érvényesek. Lényeges eltérés azonban az, hogy nem csak az Szja tv. rendelkezéseit, hanem a kettős adózást elkerülő vonatkozó egyezmények szabályait is figyelembe kell venni az adókötelezettség megállapításához.

uton.jpg

Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyból származó bére, fizetése, vagy más hasonló jellegű díjazása csak az adott, a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható, kivéve, ha  a munkavégzés a Szerződő Államban folyik. A munkavégzés állama = forrásállam általi adózás feltétele, hogy a bérek és a fizetések és más hasonló díjazás az adott államban történő munkavégzésből származzon, függetlenül attól, mikor fizetik azt ki.

Tovább
Szólj hozzá!

Könyvviteli zárlat - Bevezető

2016/12/30. - írta: cervus

Az évközi könyvelést teljessé, ellenőrzötté, megfelelően csoportosítottá a könyvviteli zárlat elvégzésével tesszük. A folyamat lényege, hogy végül elkészítsük a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet bemutató beszámolót.

A könyvviteli zárlat vázát szedtem itt össze, melynek néhány pontja megérdemel majd egy-egy külön fejezetet, mert a részleteik érdekesek.

Tovább
Címkék: zárás
Szólj hozzá!

Közösségen belüli termékbeszerzés és termékértékesítés

2016/10/10. - írta: cervus

Közösségen belüli termékbeszerzés

 

A Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek számít, az az ellenérték fejében megvalósuló beszerzés, amelynél a terméket más tagállambeli adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal rendelkező adóalany. A közösségi adószámot megrendeléskor meg kell adni az eladó részére, és az eladónak fel kell tüntetnie a számlán azt és a saját közösségi adószámát is. A terméket a vevő, vagy az eladó, vagy bármelyikük megbízásából egy harmadik személy juttathatja, fuvarozhatja belföldre egy másik tagállamból. A közösségi termékbeszerzés belföldön adóköteles, de vannak ez alól is kivételek.

tea.jpg

Tovább
Címkék: áfa
Szólj hozzá!

Mikor van szükség közösségi adószámra?

2016/10/09. - írta: cervus

A közösségi adószám igénylése nem feltétlenül az adóalany választásától függ. Ha az adóalany a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot létesít, kötelező közösségi adószámot kérnie. Azonban, amikor az adóalany valamelyik különleges adózói körbe tartozik, vagyis kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású áfa adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentes adóalany, közösségi adószámmal rendelkező áfa alanynak nem minősülő, adófizetésre kötelezett jogi személy, vagy az Eva alanya, akkor rá más szabályok érvényesek a közösségi adószámmal kapcsolatban. 

map.jpg

Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés és értékesítés, adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, ezen kívül bármely szolgáltatás nyújtása vagy igénybevétele.

Az adóalany adóköteles tevékenysége megkezdésekor nyilatkozik, hogy közösségi adószámot igénylő tevékenységet fog végezni. Ha egy már működő vállalkozásról van szó, aki közösségi adószámmal még nem rendelkezik, szintén be kell jelentenie az illetékes adóhatóságánál - közösségi adószám igénylése céljából -, ha a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Attól függően, milyen vállalkozásról van szó a 16T201, 16T201C, 16T201T vagy 16T101 számú nyomtatvány valamelyikén teszi meg a bejelentést, amire aztán az adóhatóság közösségi adószámot állapít meg.

Az adóhatóság az adózó kérelmére  adóév közben törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

A különleges adózói körre vonatkozó szabályok eltérnek a fentiektől, és részletesebbek, ezért azt majd egy külön bejegyzésben fogom kifejteni.

Címkék: art áfa
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása