Az apport nem pénzbeni hozzájárulás, hanem eszköz, termék, vagyoni értékű jog átadása a tulajdonos részéről a társaság rendelkezésére. Azt olvastam, hogy hosszú évekig ezt az átadást úgy tekintették, mint ellenérték fejében történő gazdasági eseményt, amelyért cserébe a tulajdonos üzletrészt kap. Ez a feltevés aztán mélyen benne ragadt a törvényekben. A részesedés azonban alapítói döntés következménye, a tulajdonosok közötti szerződéssel jön létre. Az apport átadásával ráadásul nemcsak a jegyzett tőke, hanem a tőketartalék is növelhető.
Az Áfa törvény az apportot nem tekinti termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, sem az átadónak, sem a vevőnek nem kell áfát fizetnie.
Az adómentesség akkor áll fenn, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek:
- az átvevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
- az átvevő nem alanyi adómentes, nem alkalmaz mezőgazdasági kompenzációs felárat, nem EVA adóalany, vagyis sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne áfafizetési kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.
- az átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az áfa törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik; vagyis ő az áfafizető jogutód, olyan, mintha ő vásárolta volna az eszközt. Ez azt jelenti, hogy ha az átadó beszerzéskor levonta az adót és később az átvevő adólevonásra nem jogosító adómentes ügylet keretében értékesíti, akkor a figyelési időn belül a levont áfa időarányos részét meg kell fizetnie értékesítéskor. Ha pedig adólevonásra jogosító ügylet keretében értékesíti az átvevő, akkor pótlólag levonható áfája keletkezik. Természetesen a hasznosítás módjára is figyelni kell, nem mindegy, hogy az átadó adókötelesen hasznosított eszközét az átvevő adólevonásra jogosító vagy nem jogosító tevékenységéhez használja. Ez utóbbi esetben is áfafizetési kötelezettsége keletkezik, mivel itt korrigálni kell a levont áfát a figyelési időn belül.
Átalakulás esetén az eszköz átadása az apporttal megegyezően adózik. Ha az adóalany megszűnne, és az eszköz beszerzéskor levonta az áfát, akkor a piaci ár alapján meg kellene fizetnie az áfát.
Az üzletág-átruházás sem adóköteles, akár ingyenesen akár ellenérték fejében történik. Ebben az esetben az átvett vagyont kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységhez lehet hasznosítani. Ha az átruházott vagyonban ingatlan is van, melyre az átadó adókötelezettséget választott és az átvevő adómentességet érvényesítene, akkor az ingatlan értékesítésére neki is adókötelezettséget kell választania az átvétel időpontjáig. Ha az átvett ingatlan alapjában adómentesen értékesítendő és az átadó nem választott adókötelezettséget az ingatlan értékesítésére, akkor nem kell választania az adókötelezettséget az átvevőnek sem az adómentességhez.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.