Szia!
A webáruházunk részére egy másik vállalkozásunk biztosít raktárhelyiséget. Bérleti díjat nem fizetünk, számlát sem kapunk. Ez már évek óta így megy, de most azt hallottam, hogy ez így nem jó, mert számlázni ebben az esetben is kellene. Kérdés tényleg kell számlázni és milyen összeggel?
A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozók, - vagyis közismert nevén a KATA adóalanyok- az önkormányzati adóhatóságnál háromféle adózási mód közül választhatnak az iparűzési adózásban:
1. A Helyi adó tv. 39/B.§ (3) bekezdés alapján - KATA tételes adózás, vagy egyedi módszer
Az adó adóévi alapja ebben az esetben székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás KATA alanyisága szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
2. A Helyi adó tv. 39/A.§ (1) bekezdés b) pontja alapján adózók - egyszerűsített módszer
Az adóalap a nettó árbevétel 80%-a. Feltétel, hogy a kisadózó nettó árbevétele adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot. (Hipa adóbevallás nyomtatvány + „I” betétlap).
3. A Helyi adó tv. 39.§ (1) bekezdés alapján adózók - tételes költségelszámolás
Akkor alkalmazza, ha nem kérte a KATA tételes adózást. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
(Hipa adóbevallás nyomtatvány + „A” betétlap)
2016. évtől a KATA alanya a KATA-alanyiság kezdő napjától számított 45 napon belül, vagy az adóév február 15-éig – jogvesztő határidőkig – változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásában dönthet arról, ha az adóévi iparűzési adót tételes adóalap szerint teljesíti. A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez a „Bejelentkezés/Változás-bejelentés” nyomtatvány (V. pont) szolgál, mely az önkormányzati adóhatóság honlapján megtalálható, letölthető illetve elektronikus úton - ügyfélkapun keresztül – nyújtható be az önkormányzati adóhatóság felé. A KATA alanyiság kezdő időpontját – a bejelentkezéssel egyidejűleg a – NAV által igazolt dokumentummal kell alátámasztani. A vállalkozásnak ez a döntése a teljes adóévre vonatkozik, és mindaddig van érvényben, amíg változás-bejelentési nyomtatványon a vállalkozás bejelenti, hogy az adó alapját már nem a fix összegű, tételes adóalap szerinti módszerrel kívánja megállapítani.
Amennyiben az adózó nem a tételes adózás szerint kíván a következő adóévben adózni, úgy ezen szándékát szintén adóév február 15-éig változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatósághoz.
Amennyiben az adózó a NAV-nál a KATA adóalanyiságot választotta, de a KATA adóalanyiságát az önkormányzathoz nem jelenti be a törvényben meghatározott időben, akkor a fent felsorolt adózási módok közül már csak a 2. illetve 3. pontban részletezett módok szerint számolhatja el adóját.
Sokakat érdekelhet és érinthet az ingóértékesítés adózása, hacsak a vatera, jófogás, ebay és talán már egyre gyakrabban a facebook-oldalakon, a blogokon, vagy a garázsokban lévő különböző értékesítéssel, kiárusítással kapcsolatos hirdetések számát nézzük.
A hivatali üzleti utazásnál nincs előírás arra, hogy milyen járművel történjen. Lehet bármi: vonat, busz, repülő, saját személygépkocsi stb.
Nem keletkezik a magánszemélynek jövedelme, ha az utazás közösségi közlekedéssel, vagy a kifizető által biztosított járművel történik. Az elszámolás történhet jegy, vagy akár számla alapján.
A saját gépkocsival történő kiküldetés költségelszámolása a kiküldetési rendelvény és az útnyilvántartás alapján történik.
Az apport nem pénzbeni hozzájárulás, hanem eszköz, termék, vagyoni értékű jog átadása a tulajdonos részéről a társaság rendelkezésére. Azt olvastam, hogy hosszú évekig ezt az átadást úgy tekintették, mint ellenérték fejében történő gazdasági eseményt, amelyért cserébe a tulajdonos üzletrészt kap. Ez a feltevés aztán mélyen benne ragadt a törvényekben. A részesedés azonban alapítói döntés következménye, a tulajdonosok közötti szerződéssel jön létre. Az apport átadásával ráadásul nemcsak a jegyzett tőke, hanem a tőketartalék is növelhető.
Az Áfa törvény az apportot nem tekinti termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, sem az átadónak, sem a vevőnek nem kell áfát fizetnie.
Az adómentesség akkor áll fenn, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek:
- az átvevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
- az átvevő nem alanyi adómentes, nem alkalmaz mezőgazdasági kompenzációs felárat, nem EVA adóalany, vagyis sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne áfafizetési kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.
- az átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az áfa törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik; vagyis ő az áfafizető jogutód, olyan, mintha ő vásárolta volna az eszközt. Ez azt jelenti, hogy ha az átadó beszerzéskor levonta az adót és később az átvevő adólevonásra nem jogosító adómentes ügylet keretében értékesíti, akkor a figyelési időn belül a levont áfa időarányos részét meg kell fizetnie értékesítéskor. Ha pedig adólevonásra jogosító ügylet keretében értékesíti az átvevő, akkor pótlólag levonható áfája keletkezik. Természetesen a hasznosítás módjára is figyelni kell, nem mindegy, hogy az átadó adókötelesen hasznosított eszközét az átvevő adólevonásra jogosító vagy nem jogosító tevékenységéhez használja. Ez utóbbi esetben is áfafizetési kötelezettsége keletkezik, mivel itt korrigálni kell a levont áfát a figyelési időn belül.
Átalakulás esetén az eszköz átadása az apporttal megegyezően adózik. Ha az adóalany megszűnne, és az eszköz beszerzéskor levonta az áfát, akkor a piaci ár alapján meg kellene fizetnie az áfát.
Az üzletág-átruházás sem adóköteles, akár ingyenesen akár ellenérték fejében történik. Ebben az esetben az átvett vagyont kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységhez lehet hasznosítani. Ha az átruházott vagyonban ingatlan is van, melyre az átadó adókötelezettséget választott és az átvevő adómentességet érvényesítene, akkor az ingatlan értékesítésére neki is adókötelezettséget kell választania az átvétel időpontjáig. Ha az átvett ingatlan alapjában adómentesen értékesítendő és az átadó nem választott adókötelezettséget az ingatlan értékesítésére, akkor nem kell választania az adókötelezettséget az átvevőnek sem az adómentességhez.
Szia!
Adott egy lakás, amit 2013-ban vásároltam 8 millió Ft-ért, idén eladnám 30 millió Ft-ért. Mennyi személyi jövedelemadót kellene fizetnem? Igaz, hogy ha jövőre adnám el, kevesebb lenne az szja?
Mivel lehetne csökkenteni az adóalapot?
A céltartalékot különféle becslési módszerekkel határozhatjuk meg, hogy aztán az óvatosság és az összemérés elvével összhangban pontosítsuk általa az eredményt és fedezetet teremtsünk múltbéli és folyamatban lévő, bizonytalan kimenetelű események esetleges jövőbeni kedvezőtlen hatásaira a várható kockázat figyelembevételével.
Maga a számviteli törvény az, amely a céltartalékot szabályozza.
Képezhető várható kötelezettségekre (kötelezően), jövőbeni költségekre (lehetőség), vagy egyéb esetekre, nem realizált árfolyamveszteség elhatárolt halmozott összegére (kötelezően).
Főkönyvi elszámolása:
Céltartalék képzés:
T865 egyéb ráfordítások K42 céltartalékok
Céltartalék feloldása:
T42 céltartalékok K965 egyéb bevételek
Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.
Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, akkor a képzett céltartalék is megszüntetendő.
Céltartalék= nem realizált árfolyamveszteség halmozott összege/hitel figyelembe vehető futamideje*a beruházás aktiválásától eltelt idő
Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képzett céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.
2016. augusztus 1-én módosult a kiküldetés fogalma. Eddig a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés kiküldetésnek számított. Mostantól az olyan foglalkozások (pl. fuvarozók, ügynökök) esetén is kiküldetésről beszélhetünk, ahol a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként jellemzően az ország egész területét, régióját, vagy egy földrészt jelöltek meg.
A blog ezennel útnak indul.
A cél hazai és nemzetközi utazás egyaránt: sokak számára ismeretlen, ingoványos terepen. Lényegében kis lépésekben haladva, adózási kérdések felvetése, megválaszolása, tapasztalataim megosztása révén. S mivel ezek a kérdések szoros kapcsolatban állnak a könyveléssel, ezeket sem szeretném mellőzni.
Tudom, sokak számára nem kalandos utazás ez, nem is tartok számot kivételes érdeklődésre. Ám, aki mégis idetéved, remélem hasznos tartalmat talál majd. Mert valójában vállalkozni úgy érdemes, ha ismerjük a lehetőségeinket és a korlátainkat.
Kiforrott tervem még nincs, ezért nincsenek előre megtervezett témakörök, egyelőre hagyom magam sodorni az eseményekkel, ami egyúttal azt is jelenti, hogy választ adnék bárki kérdéseire, aki itt, vagy akár az acextributum@gmail.com címre írva teszi fel a kérdését.
